5 mondat, amit SOHA ne mondj egy kézművesnek…

    1. Bárhol vagyok vásárban, mindig betalálnak néha kellemetlen kérdésekkel. Hogy elejét vegyem ezeknek, most választ kaphatsz a leggyakoribbakra!

Hogy ha találkozunk, már ne ezekkel gyere, hanem inkább az 5 kedvencemmel! 🙂

  1. Dehát ezek csak dísznek jók…

Elég sok energiámba kerül, hogy ne csak dísznek használhasd! 🙂
Egyébként, aki így gondolja, megvan azért az oka. A ’70-es évek táján, a fezakastermékek már csak dísztárgynak vették az emberek, ehhez igazodott a minőségük is. Például a tányéroknak, tálaknak nem készítettek esztergált fenészöget (a kiemelkedő perem az alján), így a mosogatást kevésbé szerették, de volt rajta akasztó, hogy a falra lehessen tenni. A másik elrettentő példa a korondi: nagyon cifra, szörnyen népi, de használni nem lehet (legalábbis, amikkel én találkoztam), mert málik, pattogzik.

Visszatérve a bögrecekre: én ólommentes mázakkal dolgozom, a használati tárgyaknak a lehető legnagyobb felületét mázazom, így nyugodtan használd, nem esik baja! 🙂 Néha még praktikum szempontjából be is előzik a gyári rokonaikat!
Egy boros kupa például kevésbé törékeny, mint az elegáns, üvegből készült pohár.

Az sem igaz, hogy a cseréptárgy nehéz. Igaz, a kancsók terén még kicsit kell fejlődnöm, de a bögréket már többször dicsérték, hogy milyen jó könnyű! 🙂

Ezen kívül bírják a mosogatógépet, a sütőt és a mikrót is.
Hát mit kéne még tudnia egy kis bögrecnek, hogy befogadd? 🙂

2. Nem illik egy mai lakásba.

Nem tudhatom, hogy milyen lakásban élsz.
Jogos érv lehet, ha ilyenben:

lakas

Úgy tervezem a kínálatot, hogy sok mai enteriőrbe tudj választani bögrecet. Vannak modernebb, bohókásabb, elegánsabb, népiesebb bögrecek, hogy megtalálhasd a sajátod.

3. Szép, szép, de annyi van otthon…

Ez az a mondat, amit (majdnem) egészen elismerek, hogy jogos. Azért csak majdnem, mert ha neked már betelt a bögrés polcod, ajándékba még adhatsz valakinek, akit szeretsz, akinek tetszene! 😉
Ezt egyébként (nyilván) idősebbektől hallom, és ez újra ad egy löketet, hogy csináljam rendesen a honlapot és a facebook oldalt – ugyanis ezekkel legnagyobbrészt fiatalokhoz érek el.
Apropó, lájkoltad már a facebook oldalam? Ha tetszenek a termékeim, ne szalaszd el, ki tudja, mikor teszi újra az orrod elé az a fránya algoritmus 😉

4. Láttam egy másik fazekasnál, nagyon ötletes kis úthenger/húsdarárló/menyasszonyi koszorú… Te is csinálj ilyet!

Szuper, hogy a másiknál ilyet láttál! Vásárold meg tőle! 🙂
Tényleg értem és a jó szándékot, de mégis, két okból is bánt ez a fajta okosság:

Egyrészt, van valami zavaró abban, ha a vásárban odatévedt nézelődő sokkal jobban tudja, hogy mit kéne csinálnom. Sokszor olyan dolgokra próbálnak rábeszélni, amit az én alapanyagaimból, az én eszközeimmel nem is lehet.
Például húsvét előtt mindenki megvilágosodott és a nyúl formájú sütőformát látták az év bizniszének. Mire én elmagyaráztam, hogy azt keramikusok, fehér masszából, formába öntik. Én legfeljebb kézzel tudnám, mint szobrot megformázni, és hogy annak így baromi borsos ára lenne – jött is a válasz, hogy sebaj, lesz majd, aki megveszi. Köszi. 🙂

Másrészt, ha egy másik fazekas valamit kitalált, kikísérletezte, hogy hogy lenne a legjobb, és az embereknek ez a terméke tetszik, vásárolják, akkor én hogyan terpeszkedhetnék rá erre az ötletre? Persze, olyan már volt, hogy egy ötletet látam, de nem éreztem elég jól kidolgozottnak, így tervezgettem, gyúrtam és valami újat hoztam ki belőle, ami (szerintem) jobb mint az előző. De csak úgy lekoppintani egy új ötletet? Az nem volna szép dolog, van nekem saját ötletem is elég 😉

5. Ebből meg lehet élni?

Értem én, hogy érdekel, de kérlek, most látsz először, miféle kérdés ez? Ha találkozom egy idegennel és elmondja, hol dolgozik, nem az az első kérdésem, hogy hogy fizetnek? 🙂

Úgy veszem észre, hogy ezzel  csak a művészeket, kézműveseket vegzálják. Kérlek, ne tegyétek. Pont a vásár sokszor egy gyomorgörcsös dolog: kifizettük a helypénzt, rászántuk az időnket, összepakoltunk, utaztunk… és semmi biztosat nem tudunk, hogy lesz-e bevételünk, tehát alapból idegesek vagyunk az anyagiak miatt.

Egyébként, hogy itt és most választ kapj erre az égető kérdésre:
Sok fazekas megél belőle, és nekem is feltett szándékom és középtávú célom. 🙂 De egyelőre még nem mondhatom el magamról.

shutupimrich_zps71a53425

+1. Székelyföldről jöttetek?
Nem. Én kérek elnézést, hogy nem vagyunk full autentikusak 😛
Pest megyében lakok és dolgozok, nagykerből veszem az alapanyagot, és elektromos kemencében égetek. De lábbal hajtós a korongom és szoktam fütyörészni munka közben 🙂
Amúgy a portékám tetszik?

Ha megnéznéd, várlak szeretettel és bögrecekkel!

 

5 hozzászólás

  • Horgol-Bolt

    A bónusz kérdésre adott válasz a legjobb! Nagyot nevettem. 😀 Gyönyörűek a munkáid! Amúgy is bögre mániás vagyok, de mivel szintén néprajzos, a vonal abszolút kedvenc! 🙂
    Sok sikert a továbbiakban! Üdv: Zsuzsi

    • De örülök, hogy tetszik! 🙂 Köszönöm!

      • Nagy Zsuzsanna Katalin

        Zseniális szöveg! Teljesen korrekt tartalmilag is..tudom miről beszélsz…engem az sk. füzetgyártás kapcsán érnek hasonló atrocitásokK ☺ Drukk Neked!!! Alig várom hogy megismerjelek élőben is…Bögrecek képen beleszeretősek ☺

  • V.Erzsébet

    Kedves Nóra!
    Aki ilyeneket kérdez, nem is akar vásárolni!
    A bögrecek csodásak!
    Ajándéknak is kiváló!
    További sok sikert.
    Üdvözlettel.
    Erzsébet

  • Antal Nikolett Judit

    Textil kézműves vagyok! Teljesen egyetértek….!!! Remélem egyszer egymás mellett leszünk egy vásárban! 😉 Csak így tovább!! Csodákat alkotsz!!! 😉 Üdv.: Nanácska

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.