Várod-e a Valentin napot?
Vagy bosszankodsz?
Vagy hidegen hagy?

Én már voltam mindegyik szekértáborban.

Fruskaként mindig nagyon vártam, hátha valamelyik titkos rajongóm most fölfedi magát. Hát, sosem tették. 😛

Kamasz éveim februárjait az “úgysincs pasim, hát hülyeség az egész” hozzáállás uralta. (És amúgy sem tudtam dönteni, hogy Let the sunshine in vagy Anarchy in the UK)

Fiatal nőként már nem stresszel különösebben az egész, egy kapcsolatnak nyilván nem az lesz a fő mércéje, hogy kapok-e virágot ezen a napon vagy sem.

Ja, és néprajzosként megtanultam jót nevetni az emberi kultúra számomra furcsa képződményein, amikből ezekben a napokban bőven kijut. 😉

 

 

Na de nézzük meg, ki ez a Bálint, Valentin, vagy akit akartok.

Különböző források két ókeresztény püspököt is emlegetnek, mindketten a 3. században a római birodalom területén éltek és vértanúhalált szenvedtek. Hogy melyikük volt az, akiről a szerelmesekkel kapcsolatos legendák szólnak, arról megoszlanak a vélemények, de nekünk most nem is fontos.

A hagyomány szerint ő volt az első, aki egy pogány férfit és egy keresztény nőt megesketett.

Egy sokszor emlegetett másik elbeszélés arról tanúskodik, hogy Bálint püspök titokban eskette meg a szerelmes párokat. Itt a “titokban” kitétel nem a szülők előli bujkálásra és nem is a keresztényüldözésre utal, hanem arra, hogy a törvény abban az időben tiltotta a férfiaknak a katonai szolgálat előtti házasságkötést.

 

A Bálint-napnak már pogány gyökerei is voltak, a keresztény egyház e szokást kívánta felváltani Szent Bálint tiszteletével. Az ünnepe az 5. század végén került hivatalosan is február 14-re.
És szépen, visszafogottan, de azért az európai kultúrában folyamatosan összekapcsolódott Szent Bálint alakja és a szerelmesek ünnepe.

A 14. századtól már Angliában és Franciaországban is mint a jegyesek és fiatal házasok védőszentjéről emlékeznek meg.

A 19. században már üdvözlőkártyákat is küldtek egymásnak a szerelmesek ezen a napon.

A II. világháború után Németországban elterjedt, hogy a szerelmesek virággal köszöntik egymást „Valentinkor”.

 

A magyar népi kultúrában is kötődött Bálint naphoz néhány szerelmi tematikájú szokás.

A lányok a párna alá babérlevelet tettek, hogy megálmodják leendő férjüket.

Egy pontosan kilenc magú alma elfogyasztása után a magokat a kiszemelt legény zsebébe kellett csempészni, hogy a szerelem biztos legyen.

Érdemes volt macskát “uszítani” a lányos házhoz érkező legényre, ha az szimpatikus volt, mert ha ott egy macska a fiú lábához dörgölőzött, akkor ő abból a házból nősült.

Bálint-napon a madarak is szerephez jutottak: Úgy tartották, ha egy lány ezen a napon verebet lát, szegény emberhez fog hozzámenni és nagyon boldog lesz. Ha azonban egy tengelice repül át felette, tehetős férfi felesége lesz.
Én a biztonság kedvéért mindkettőről hoztam nektek képet, nézegessétek, amelyiket jónak látjátok 😉

Általánosan termékenyebb napnak tartották: a kotlós ültetését ezen a napon kellett megkezdeni és facsemete ültetésére is alkalmas nap volt.

Láthatjuk hát, hogy elég sokrétű ez a nap, van hagyománya az európai kultúrkörben és konkrétan a magyar néphagyományban is.

 

 

Ma mégis kicsit kétélű ünnep, sok lelkesedéssel és negatív felhangokkal.

A világért sem akarok senkit a virágoshoz, ékszerészhez vagy a csokis pulthoz zavarni, de szeretném megosztani Veletek, bennem mi ülepedett le mindebből.

 

Az ízléstelenség márpedig nem Bálint hibája.
Ha a boltok tele vannak óriás, csillogós, rózsaszín, szőrös és zenélő plüss-szívekkel, az számomra nem azt jelenti, hogy valentinolni hülyeség, hanem azt, hogy vannak emberek, akiknek ez tetszik. Ezeknek az embereknek egész évben ilyen az ízlésük, nem egy ünnep teszi ezt.
Aki ilyesmire vágyik, most végre megveheti.
Aki pedig igényesebbre, egyedibbre, szebbre, az vegyen bögrecet 😉

Szerintem ennek az egész Bálint-Valentin napnak pont az az előnye, amit sokan bűnül rónak fel neki: hogy nálunk nincs hagyománya, nincsenek kialakult, bevett és elfogadott szokások, hogy hogyan is kell ezt ünnepelni.

Fordítsuk meg:

Itt egy létező, de per pillanat üreske ünnep és MI vagyunk az a szerencsés generáció, aki (újra) töltheti tartalommal!
Nincsenek konvenciók, amikhez igazodni illik, amiket ha áthágnál, abból sértődés lenne.
Talán számít rá a kedvesed, hogy valamivel megleped majd, hiszen ő is készül valami aprósággal.
De nincs megszabva, hogy február 14-én fenyőt kell díszíteni, vagy csokitojást kell keresni a kertben, vagy rokonokat kell látogatni, vagy otthon kell maradni.
Ha kirándulni van kedvetek, azt teszitek.
Ha az lesz az ünnepi alkalom, hogy otthon főztök valami finomat: előttetek a pálya.
Ha a romantikus közös program nálatok a gokartozás, airsoftozás, szabadulós szoba, hát uccu neki!
Ha az esne legjobban, ha otthon lustálkodtok és filmet néztek, hajrá, érezzétek jól magatokat.

 

És akinek ezek most épp nem aktuálisak, azoknak talán még izgalmasabb lehetőségeik vannak:

Szerelmi jósló népszokásokat feleleveníteni vicces dolog, igazi csajos program!
Használjátok ki a hétvégét és próbáljátok ki azokat a szokásokat, trükköket, amikről hallottatok már!

Lobogjon a víz a gombócok alatt, hadd lássuk, melyik jön föl a víz szinére legelébb!

Vágjatok egy kis ágat gyümölcsfáról, tegyétek vázába és minden rügyére kis papíron akasszatok férfineveket. Vajon melyik nyílik ki előbb?

Elő a körzővel, vonalzóval, rajzoljatok egy sokágú csillagot, vágjátok ki és ennek is minden ágára kerüljön egy férfinév. Éjszaka, mikor hirtelen felébredtek (ébresztő segíthet…), kapjátok elő és az egyik ágát szakítsátok le. Csak reggel szabad megnézni, melyik rózsát szakasztottátok! 😉

 

Szerintem egy tök jó lehetőség, hogy itt van ez a jeles nap, ami most épp vasárnapra esik.
Rajtad áll, hogy hogyan ünnepled meg.
Azonban ne feledd: ahogy Te ma ünnepelsz vagy nem ünnepelsz, azzal akarva, akaratlanul, de példát adsz másoknak!

Ha elkezdünk szépen, értelmesen ünnepelni, akkor az unokák majd már választhatnak a mintákból: plüss szívet vesznek-e (mert nyugi, a giccs soha nem fog eltűnni 🙂 ) vagy páros bögrecet 😉

 

 

forrás:
http://www.korkep.sk/cikkek/kultura/2014/02/14/balint-nap-eredet-legendak-hagyomanyok

http://www.magyarkurir.hu/hirek/het-szentje-szent-balint/

uj.katolikus.hu/cikk.php?h=728

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/91.html