Még csak egy napja vándorolok, de máris változott a táj körülöttem. Sokkal kevesebb lett a piros levél és a narancs bársonyvirágokat is fehér krizantém nyílik errefelé. Hát, ez remélem nem előjel… Még csak azt kéne, hogy elpatkoljak. Akkor aztán mi lesz a többi kis agyagragyással otthon?

Viszont már egy kicsit jobban vagyok. Ugyanis találkoztam Csipkével. Szegény, úgy megijedt tőlem, hogy a szűrőjéből kiejtette a bogyókat.

Mondjuk nem csodálom, elég borzasztó látvány nyújtok. Ezek a ragyák…
De azért rendes volt, összeszedte magát, meg a bogyókat és mivel neki volt szűrője, langyos vízzel készített egy bögrec csipkebogyóteát.

Magyarázott C vitaminról, népi gyógyászatról, immunrendszerről, még valami magas vérnyomás meg vízhajtó hatás is volt… Hát remélem, az engem elkerül, elég ciki lenne, na.

A lényeg, hogy a tea nagyon fincsi volt, és kaptam is néhány bogyót, hogy majd még tudjak magamnak készíteni. Szűrőm sem volt, de Csipke azt is kölcsönadta. Annyira rendes!

Én is szerettem volna segíteni neki, mert hát na. Meg amúgy is, lássa ez a kis holdas, hogy a színesmázasok is tudják a jó modort.
Azt mondta, vele minden oké, csak épp gazdát keres. Valaki olyant, aki okos és segítőkész.

Eszembe jutott, hogy Ti épp azon vagytok, hogy kitaláljátok az én bajomat. Hát van ott ész és jószándék is!
Megbeszéltük Csipkével, hogy aki kitalálja majd azt, hogy honnan jöttek ezek a frány ragyák, az hazaviheti és neki és készít majd sok-sok teát.

Neked is van ötleted? Hajrá, tippelj Te is ITT!

Csipke annyira jófej lány! Ha Te leszel az új gazdája, és meggyógyultam, elviszel engem is?